Mietwagenrundreise "Halbinsel Reykjanes & Golden Circle"

Az úti célról: A három város közül, amelyek a községet alkotják, Keflavík a legnagyobb, míg Hafnir a legkisebb és mintegy 10 kilométerre található. Keflavík és Njarðvík eredetileg különálló városok voltak, de fokozatosan összenőttek a 20. század második felében, amíg már csak egyetlen utca választotta el őket. Az utca északi oldala Keflavíkhoz, a déli oldala pedig Njarðvíkhoz tartozott. 2009. májusa óta Njarðvík városa ad otthont a Viking Világ múzeumnak (Víkingaheimar).

Az úti célról: Sandger egy izlandi település a sziget délnyugati részén, a Reykjanes-félszigeten.

Az úti célról: A három város közül, amelyek a községet alkotják, Keflavík a legnagyobb, míg Hafnir a legkisebb és mintegy 10 kilométerre található. Keflavík és Njarðvík eredetileg különálló városok voltak, de fokozatosan összenőttek a 20. század második felében, amíg már csak egyetlen utca választotta el őket. Az utca északi oldala Keflavíkhoz, a déli oldala pedig Njarðvíkhoz tartozott. 2009. májusa óta Njarðvík városa ad otthont a Viking Világ múzeumnak (Víkingaheimar).

Az úti célról: Grindavík egy halászfalu Izland Déli-félszigetén. Ez az egyik azon kevés városok közül, amelyeknek kikötője van ezen a parton. A lakosok többsége a halászati iparban dolgozik. A Kék Lagúna, Grindavík első számú látványossága, 3 mérföldre (4,8 km) található a városközponttól.

Az úti célról: Reykjavík egészen más, mint a többi európai főváros. Nincs történelmi óvárosa, nincsenek nagyszabású épületei, tud azonban valamit, amit a többiek nem: remek kiindulópont Izland egyedülálló és meghökkentő természeti csodáinak felfedezéséhez. Izland, Európa második legnagyobb szigete, megbízhatóan működő gejzírjeiről, hatalmas vízeséseiről, még nagyobb gleccsereiről és a légiforgalmi irányítók idegeit joggal borzoló aktív vulkánjairól híres. A legtöbb turistát a Reykjavíkhoz közel eső arany körút nevezetességei szippantják be: a világ legrégibb parlamentje, a Thingvellir, a Gullfoss vízesés tomboló zuhataga vagy az akár 40 méterre is fellövellő Stokkur gejzír. Aki pedig ezeken is túlmerészkedik az nagyon könnyen a Gyűrűk ura helyszínein találja magát. A sziget nagy részét beborító láva – sok helyen vastag mohatakaróba burkolózva – elképesztő formagazdagságot öltve szilárdult meg. Ha a gyakran előforduló ködben hirtelen szembetaláljuk magunkat egy ilyen „lénnyel”, nem csodálkozunk már azon sem, hogy a helyiek mindmáig hisznek az elfekben, a skandináv mitológia rejtett lényeiben. A sziget geotermikus energiájának egyaránt örülhet az, aki kézhez veszi a fűtésszámlát, aki a zord időjárás dacára friss paradicsomot szüretel az üvegházában, vagy aki a meleg vízű folyók és tavak mellett túrázva, lazításképpen megmártózna. Aki luxus körülmények között strandolna egy lávamező közepén, Izland legszebb fürdőjében, a világhírű Kék Lagúnában ejtőzhet egy nagyot, az állandó 37-39 fokos termálvízben. Akinek pedig marad egy kis ideje magára Reykjavíkra is, meglepődve tapasztalhatja, hogy bár a város kicsi, és a nagyvilágtól elszigeteltnek tűnik, kulturális és művészeti élete a legnagyobbakkal is felveszi a versenyt, 2016. óta például már punk múzeuma is van.

Az úti célról: Reykjavík egészen más, mint a többi európai főváros. Nincs történelmi óvárosa, nincsenek nagyszabású épületei, tud azonban valamit, amit a többiek nem: remek kiindulópont Izland egyedülálló és meghökkentő természeti csodáinak felfedezéséhez. Izland, Európa második legnagyobb szigete, megbízhatóan működő gejzírjeiről, hatalmas vízeséseiről, még nagyobb gleccsereiről és a légiforgalmi irányítók idegeit joggal borzoló aktív vulkánjairól híres. A legtöbb turistát a Reykjavíkhoz közel eső arany körút nevezetességei szippantják be: a világ legrégibb parlamentje, a Thingvellir, a Gullfoss vízesés tomboló zuhataga vagy az akár 40 méterre is fellövellő Stokkur gejzír. Aki pedig ezeken is túlmerészkedik az nagyon könnyen a Gyűrűk ura helyszínein találja magát. A sziget nagy részét beborító láva – sok helyen vastag mohatakaróba burkolózva – elképesztő formagazdagságot öltve szilárdult meg. Ha a gyakran előforduló ködben hirtelen szembetaláljuk magunkat egy ilyen „lénnyel”, nem csodálkozunk már azon sem, hogy a helyiek mindmáig hisznek az elfekben, a skandináv mitológia rejtett lényeiben. A sziget geotermikus energiájának egyaránt örülhet az, aki kézhez veszi a fűtésszámlát, aki a zord időjárás dacára friss paradicsomot szüretel az üvegházában, vagy aki a meleg vízű folyók és tavak mellett túrázva, lazításképpen megmártózna. Aki luxus körülmények között strandolna egy lávamező közepén, Izland legszebb fürdőjében, a világhírű Kék Lagúnában ejtőzhet egy nagyot, az állandó 37-39 fokos termálvízben. Akinek pedig marad egy kis ideje magára Reykjavíkra is, meglepődve tapasztalhatja, hogy bár a város kicsi, és a nagyvilágtól elszigeteltnek tűnik, kulturális és művészeti élete a legnagyobbakkal is felveszi a versenyt, 2016. óta például már punk múzeuma is van.